Védjegyportál
 
Hírek, érdekességek
Világ Internetjei Egyesüljetek!

A számítógép-használók jól tudják, hogy minden internetes cím egy konkrét jogi vagy természetes személyt, illetve számítógépet azonosít, hogy a küldött email célba érjen, a weblap mögött pedig a keresett tartalom jelenjék meg. Ez az ún. Internet Protokol-cím vagy röviden IP cím. E bonyolult számokat nehéz megjegyezni, ezért nevekkel, domainokkal helyettesítik. Az első szintű ún. „generic top-level” domainok (gTLD) egy internetes cím utolsó pontjai után lévő betűk, például .com, .net, .eu, .tel, illetve országkódok: .de, .fr, .hu. Ez utóbbiakat Country-Code top-level domainnak (ccTLD) hívjuk. Mindegyik top level domainnak van külön nyilvántartója, azonban magát a top level domaint is nyilván kell tartani. E feladatot tölti be az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers).

Az ICANN kaliforniai székhelyű, az USA kormánytól már egyre inkább függetlenné vált non-profit szervezet. 2010. június végén tartotta Brüsszelben ún. meetingjét, amelyen a világ minden részéről mintegy 1200 szakember jött össze. A szervezet befolyására jellemző, hogy a rendezvényen megjelent és beszédet mondott az Európai Bizottság elnöke is.

A találkozón jelen sorok szerzője is részt vett, így első kézből számolhat be az újdonságokról.

Jelenleg az országok számának megfelelő ccTLD és 22 gTLD és van forgalomban top-level domainként. Ez azonban változni fog a közeljövőben.

A közelmúltban engedélyezték a nem-latin karakterű ccTLD-k bevezetését. Első fázisban Egyiptom, Szaud-Arábia, Egyesült Arab Emirátusok és Oroszország kapott engedélyt arab, illetve cirill ABC szerinti domainok bevezetésére. Hamarosan Kína és Thaiföld következik.

A következő évben a gTLD jelentősebb változás előtt áll. Tőkeerős szervezetek, személyek újabb gTLD-ket kezdeményezhetnek, például .canon a Canon cégé .berlin Berliné lehet. A feltételek szigorúak lesznek, az elbírálási folyamat 1-3 év lesz. A pályázati díj 185.000 USD, a hiánypótlási díj 120.000 USD, az évi fenntartási díj minimális, fix díja 25.000 USD. A költségeket egyéb szolgáltatási díjak növelik.

Az Obama adminisztráció már nem gyakorol nyomást az ICANN-re szex ügyben, ezért az .xxx gTLD engedélyezése a legközelebbi ICANN elnökségi ülésen várható. Az ICANN-nek továbbá megszűnt a jelentési kötelezettsége az US Department of Commerce felé, amely a szervezet nemzetközivé válását hozza magával. Szó esett még a domain név szerverek biztonságának növeléséről (DNSSEC), a közelmúltban például az .org domainok személyes-adat lopását gátló védelmet kaptak.

 

Pintz György

 
Buda-ítélet - veszélyben a budai vendéglők?

buda vagy buddha?

Egy spanyol kereskedelmi bíróság a közösségi védjegybíróság jogkörében eljárva nemrégen úgy határozott, hogy a Barcelonában található „Buda Restaurant” bitorolja a híres párizsi Buddha Bar nevű vendéglátóegység tulajdonosának közösségi védjegyeit, és rekordösszegű, mintegy 117 millió forintnak megfelelő kártérítést köteles megfizetni a francia cégnek. A franciáknak két szóvédjegye van: „Buda Bar” és „Buddha Bar”, ezeket sértette meg a spanyol étterem azáltal, hogy a „BUDDHA BARCELONA” és a „BUDA BARCELONA” megjelöléseket, illetve Buddha (a vallásalapító és vallási szimbólum, spanyolul: „Buda”) képét használta megkülönböztető jelzőként. Ugyancsak jogsértőnek minősítették azt, hogy a spanyol cég a „budarestaurante.com” domaint használta.

 BudaMint minden védjegybitorlásnál, az alperes céget itt is eltiltották a megjelölések további használatától. A 2009 decemberében hozott ítélet újdonsága a nagy összegű vagyoni kártérítés, amelyet úgy számolt ki a bíróság, hogy az étterem működésének öt éve alatt elért forgalmát vették alapul, és ennek 3%-át ítélték meg elmaradt licencdíj (elmaradt haszon) címén, további 1,5%-át pedig kártérítésként, mivel a védjegy integritása, jó híre sérült.

Nem ez volt az első alkalom, hogy a párizsi exkluzív étterem, a Buddha Bár tulajdonosai javára nagyobb összegű kártérítést ítéltek meg védjegybitorlás címén. Egy madridi szórakozóhely tulajdonosai 106 millió forintnak, míg egy mallorcai koktélbár üzemeltetőinek négy és fél millió forintnak megfelelő összeget kellett fizetnie a név használatáért.

Az ügy másik érdekessége a közösségi védjegyek természetében rejlik: a közösségi védjegyek az EU minden tagállamában, így Magyarországon is érvényesek. Nem kétséges, hogy fővárosunk nyugati felében sok étterem és egyéb vendéglátóegység használja a „Buda” szót nevében vagy hirdetéseiben. Bízzunk benne, hogy e vállalkozásoknak nem kell majd perek és kártérítések sorozatával megküzdenie

 

forrás: www.expansion.com / Mercedes Serraller