Pintz György a Nemzetközi Védjegy Szövetség (INTA) 2010. május 22-26. között Bostonban tartott éves kongresszusán adta át és dedikálta az Európai Védjegy Hivatal elnökének, Wubbo de Boer úrnak a "Védjeggyel a csúcsra!" angol változatának első példányát.

Lúzer Elek történetét hamarosan francia és német nyelven is megismerheti a kedves olvasó.

A "Védjeggyel a csúcsra!" könyv honlapja: www.vedjeggyelacsucsra.hu

Sajtóbemutató

"Védjegy az egész világ"

A Szellemi Tulajdon Világnapjára jelent meg Pintz György: Védjeggyel a csúcsra! című könyve, amelynek sajtóbemutatójára Budapesten került sor. A műsorvezető szerepére a stand-up comedy-s fellépéseiről ismertté vált Karinthy-gyűrűs jogász-humoristát, Kovács András Pétert kérték fel. A művész a védjegyek világát szórakoztató példákon keresztül járta körbe, a mindennapi életből merített történetei pedig többször is nevetést váltottak ki a jelenlevőkből. A műsor keretében emellett a közönség a védjegy genezisének és a szlovák tokaji bor megszületésének szórakoztató történetét is megismerhette a könyvből Dr. Farkas László ügyvéd tolmácsolásában. A sajtóbemutató legemlékezetesebb pillanatait megtekinthetik a Youtube-on.

A sajtóbemutatón a szerző maga is felszólalt, előadva, miért is vágott bele a könyv megírásába.      
 

"Az Uniós csatlakozáskor valóban elözönlöttek minket az európai védjegyek - amire nem voltunk felkészülve. Tekintve, hogy egy védjegy nem csak azonosság, hanem hasonlóság ellen is véd, ez jelentősen beszűkíti a magyar vállalkozók mozgásterét. Az európai védjegyek valóban a spájzban vannak! Siránkozás helyett azonban hasznosabb, ha felvesszük a kesztyűt. Ha vállalkozóink kellő információval rendelkeznek, akkor az európai védjegyek előnyeit is megismerhetik, sőt akár mi lehetünk az Unió – és bejuthatunk a német, olasz, angol spájzokba! 

A vállalkozókat nem lehet rávenni egy száraz könyv elolvasására, Eredményesebb egy 40 másodperces, mozaikszerű információ, mint egy hosszú tanulmány. Arról nem is beszélve, hogy könnyebb egy vicces történetet megjegyezni, mint egy paragrafust! Lúzer Elekkel, a főhőssel minden megtörténik, amit egy kezdő, figyelmetlen vállalkozó – ügyvéddel vagy anélkül – el szokott követni védjegy ügyben. Aki csak e történeteket olvassa el, már az is tisztába kerül az alapfogalmakkal. A könyv foglalkozik a névadással, a termékhez passzoló jelképek, logók megválasztásával is. Az életből kiragadott példákkal mutatja be, hogy mit szabad, és mit nem szabad: például lehet-e Peugeot logó egy szemétládán vagy hívhatjuk-e Magnumnak a nyilvános WC-k kézszárítóit. Gyakorlati útmutatást kapunk arra is, hogy mit tegyünk, ha lenyúlták domain nevünket vagy, ha exportpiacunkon akarunk védjegyeztetni.

Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata egyszer Lúzer Elek perspektívájából egyszer pedig a védjegyjogász szemszögéből is fel van dolgozva. A különböző védjegysztorik a szakmának szóló rész olvasmányosabbá tételét hivatottak szolgálni. A gyakorló jogász megtudhatja, hogy mikor lépjen fel a büntetőjog eszközeivel, és mikor érint egy védjegykonfliktus fogyasztóvédelmi vagy versenyjogi területet. A könyv részletesen érinti a domainokkal kapcsolatos szabályozást és a földrajzi árujelzőket is. A könyvön túl azzal is segítettük a vállalkozókat, hogy trademark.eu mintájára létrehoztunk egy magyar védjegyportált, ahol a piaci árnál lényegesen olcsóbban, de mégis szakszerű képviselettel tehetnek a vállalkozók online védjegybejelentést vagy -megújítást. A könyv megírásában, szerkesztésében nagy szerepet vállaltak kollégáim is, különösen Bencze Krisztina és Bede Máté védjegyjogászok. Bízom benne, hogy aki elolvassa, az nem fog meglepődni a spájzban, sőt akár a csúcsra is eljuthat."

A bemutató végén Dr. Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke kért szót. Az elnök úr egy Paul Valéry idézettel érzékeltette a szellemi tulajdon, így a védjegyek fontosságát: "Az intellektuális tőke az egyetlen, amit minél jobban fogyasztunk, annál kevésbé fogy el."

Dr. Bendzsel Miklós kitért a könyv jelentőségére is: szerinte a könyv klasszikus példákat idézve mutatja be, hogyan kell szellemesnek maradni, de nem öncélúnak lenni, jól operálni az iparjogvédelem fegyvertárával, nem ártani másoknak, védekezni, de fölöslegesen nem támadni. Beszédét egy Shakespeare-i párhuzammal zárta, szerinte a szerző univerzumában védjegy az egész világ. 

A Klub Rádió szerzővel készített interjúját ide kattintva hallgathatja meg.