Kérdések és válaszok a védjegyről (Gyakran Ismétlődő Kérdések)
 

A részletes válaszhoz kattintson a kérdés szövegére! 
 

Mi a védjegy?
A védjegy árujelző, amely termékek, szolgáltatások...
  
Mi védhető a védjeggyel?
Védjegyoltalommal védhető minden grafikailag ábrázolható megjelölés...
 
Mi nem védhető védjegyoltalommal?
Nem oltalmazható az a megjelölés, amely...
 
Milyen gazdasági területen véd a védjegy?
A védjegyek nem "önmagukban", hanem...
 
Mik az áruosztályok?
A különböző termékek és szolgáltatások nemzetközi egyezmény alapján...
 
Mi az árujegyzék?
Azoknak az áruknak és/vagy szolgáltatásoknak a listája...
 
Ki jelenthet be védjegyet?
Védjegyjogosult lehet cég vagy akár természetes személy...
 
Mennyi ideig tart az oltalom, és milyen területre érvényes?
Az oltalom 10 évig tart, és akárhányszor megújítható...
 
Milyen védjegyek érvényesek Magyarországon?
Magyarországon érvényesek a...
 
Hol kutathatók a Magyarországon érvényes védjegyek?
A Védjegykutatás fontossága menüpont alatt...
    
Mik a teendők bejelentés előtt?
A legegyszerűbb és legkényelmesebb megoldás, ha...
 
Szükséges-e jogi ellenjegyzés, szabadalmi ügyvivői képviselet a bejelentéshez?
Magyar állampolgárok, magyar cégek számára...
 
Mennyibe kerül a magyar bejelentés?
Magyar védjegybejelentésnél a bejelentést követő két hónapon belül...
 
Hol bírálják el, hova nyújtandók be a bejelentések?
A magyar védjegyet a Magyar Szabadalmi Hivatal...
    
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának eljárása
A védjegykérelmeket először formai szempontból bírálják el. Ezután...
      
Mennyi idő alatt lajstromozzák a védjegyet?
A Magyar Szabadalmi Hivatal átlagos elbírálási ideje...
 
Külföldre is bejelenthetek-e védjegyet?
Igen, sőt a legtöbb fontosabb ország felé akár...
 
Mik a védjegybejelentések abszolút és relatív elutasítási okai?
Abszolút vagy feltétlen kizáró okoknak hívjuk...
 
Mi a felszólalás?
Felszólalás során a korábbi védjegy jogosultja lép fel...
  
Mi a védjegyfigyelés?
Ahhoz, hogy meg tudjuk védeni védjegyünket...
  
Mi a törlési eljárás?
Ha egy védjegy nem felelt meg a törvényes feltételeknek megadáskor...
  
Mi a védjegybitorlás?
A védjegyoltalom kizárólagos jogokat ad a védjegy jogosultjának...
  
Mik a védjegybitorlás polgári jogi szankciói?
A védjegyjogosult a bitorlóval szemben a következő igényeket támaszthatja...
  
Mikor használható az ® jel?
A kis R-betű ® a bejegyzett...
  
Mi az Európai Uniós "Közösségi Védjegy"?
A közösségi védjegy (Community Trade Mark) nem egy nemzet területén, hanem...
  
Elég oltalmat ad-e a cégnév vagy a domain?
A cégnév és a domain csak...


Mi a védjegy?

A védjegy árujelző, amely termékek, szolgáltatások egymástól való megkülönböztetését segíti. Feladata, hogy bizalmat ébresszen a fogyasztóban, hogy jó emlékei alapján később is a védjegyes terméket vásárolja. Például egy Sony védjeggyel ellátott magnót bátrabban vásárolnak meg, mint egy Unimagno névre hallgatót. Nem kizárt, hogy épp az utóbbi termék a jobb, a fogyasztók mégis a Sonyt fogják megvenni. A védjegyoltalom így tulajdonosának piaci helyzetét védi a konkurens gyártók ellen. „Védjegy” szóval a már az oltalmazott árujelzőt illetik, az oltalom elnyerése, azaz a lajstromozás (regisztráció) előtt „megjelölés” vagy „márkanév” elnevezéseket használják.

Olyan nevet válasszon, amely nem téveszthető össze más nevével, jellemző az Ön vállalkozására, illetve annak termékére/szolgáltatására, továbbá egyedi és megkülönböztetésre alkalmas. A jó "brand" nem leíró jellegű az érintett termékek, szolgáltatások tekintetében.
 
 

Mi védhető a védjeggyel?

A védjegyoltalom a márkanevek és logók levédésének alapvető eszköze. Védjegyoltalommal védhető egyébként minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásától. Így védjegyoltalomban részesülhet különösen 
- szó,
- szóösszetétel,
- szlogen,
- logo,
- ábra,
- sőt térbeli alakzat is oltalmazható.
A lényeg, hogy alkalmas legyen megkülönböztetésre, azaz egyedileg jellemezze a céget, árut vagy szolgáltatást.

Térbeli (3D) alakzat oltalmára is van lehetőség, ha az egyedileg jellemző az adott cégre, és az adott termék esetén megkülönböztető képessége van (pl. Coca Colás üveg).

Vissza


Mi nem védhető védjegyoltalommal?

Nem oltalmazható az a megjelölés, amely kizárólag olyan jelekből, adatokból, illetve formából áll, amelyeket az áru vagy szolgáltatás fajtája, rendeltetése, minősége, mennyisége, értéke, földrajzi származása vagy egyéb jellemzője feltűntetésére használnak, illetve az áru jellegéből következik. A védjegy nem lehet megtévesztő sem (például a földrajzi származást illetően). Az a megjelölés sem lehet védjegy, amelyiket állandóan és szokásosan alkalmaznak az adott piacon.
 


Milyen gazdasági területen véd a védjegy?

A védjegyek nem „önmagukban”, hanem gazdasági tevékenység kapcsán, és általában bizonyos árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban fejtik ki oltalmazó hatásukat.

A védjegy hatóköre lényegesen nagyobb a puszta azonosságnál, és ez igaz mind a névre, mind az ahhoz kapcsolódó árukra. Ha valaki a védjegyhez összetéveszthetőségig hasonló nevet, ábrát stb. használ, úgy bitorlást követ le. Emellett a védjegyoltalom a hasonló termékek vagy szolgáltatások használata ellen is véd. Ha a védjegy jó hírnévre, jelentős ismertségre tesz szert, akkor már a nem hasonló termékek ellen is véd, feltéve, hogy használója a védjegy ismertségét tisztességtelenül kihasználva próbál piaci előnyökhöz jutni.
 


Mik az áruosztályok?

A különböző termékek és szolgáltatások nemzetközi egyezmény alapján 45 osztályba vannak besorolva, amelyből 34 termékosztály, 11 szolgáltatási osztály (szöveg lásd lejjebb kékkel). A linkre kattintva a fő elnevezéseket ismerhetjük meg. A fő elnevezések inkább csak eligazítást adnak, a pontos besorolás – azaz az árujegyzék összeállítása – az említett, ún. nizzai egyezményt részletesen ismerő Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda feladata. A védjegyet általában elég néhány osztályba bejelenteni. Egy-egy osztály átlépése növeli a költségeket, de nem arányosan, mert a további osztályoknál már kevesebbet kell fizetni.

A védjegy levédését, megadását követően – öt év türelmi idő után – azt használni is kell a bejelentett árukkal kapcsolatban. Használat hiánya esetén a védjegyet akár törölhetik is. Az árujegyzék később nem bővíthető, viszont általában arra van mód, hogy a bővítménnyel kapcsolatosan további új védjegybejelentés történjék.

 


Mi az árujegyzék?

Azoknak az áruknak és/vagy szolgáltatásoknak a listája, amelyekkel kapcsolatosan a védjegyet használjuk, illetve használni szándékozzuk. A jogi oltalommal kapcsolatos lista összeállítása alapvetően a Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda feladata. A lista benyújtás után nem bővíthető.
 


Ki jelenthet be védjegyet?

Védjegyjogosult lehet cég vagy akár természetes személy is. Ha egy cég jogutód nélkül megszűnik, úgy a védjegy is megszűnik. E megszűnés azonban nem automatikus, azt külön kell – törlési eljárás keretében – kezdeményezni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (korábbi nevén: Magyar Szabadalmi Hivatal). Ha valaki egy külföldi cég termékét képviseli, illetve forgalmazza Magyarországon, úgy engedély nélkül nem jelentheti be annak védjegyét a saját neve alatt.
 


Mennyi ideig tart az oltalom, és milyen területre érvényes?

A védjegyoltalom 10 évig tart, és akárhányszor megújítható. A magyarországi oltalom csak Magyarországra terjed ki. Általában pedig minden védjegy csak az adott ország területén érvényes. Kivétel ez alól az Európai Közösségi Védjegy, amely az Európai Unió területén érvényes. Az ún. nemzetközi védjegy ugyancsak az abban megjelölt egyes országokban érvényes. 
 


Milyen védjegyek érvényesek Magyarországon?

Magyarországon érvényesek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (korábbi nevén: Magyar Szabadalmi Hivatalnál) tett nemzeti védjegybejelentések, az Európai Uniós „Közösségi Védjegyek”, és az ún. Madridi Egyezmény szerint tett nemzetközi védjegybejelentések. Mindhárom védjegy típus egyenértékű oltalmat ad.
 


Hol kutathatók a Magyarországon érvényes védjegyek?

Gyorsellenőrzéshez a www.nevado.hu-t ajánljuk. Ha arról akarunk meggyőződni, hogy megjelölésünk nem ütközik más védjegyébe, illetve, hogy jó esély van-e a lajstromozásra, úgy nem elég az azonossági kutatás, hanem meg kell győződjünk arról is, hogy nincs-e megjelölésünkkel összetéveszthető védjegy. Ez már jelentősebb szakértelmet követel, ezért célszerű a Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Irodára bízni, ha pontosabb eredményt akarunk. A kutatást egyaránt el kell végezni a magyar, az uniós és a nemzetközi védjegyekre.
 


Mik a teendők bejelentés előtt?

A legegyszerűbb és legkényelmesebb megoldás, ha rögtön Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Irodához fordulnak. Munkatársainknak a találmányok, márkanevek levédése és az iparjogvédelmi ügyek területén szerzett jártassága a legmagasabb fokú jogi szakértelmet biztosítja ügyfeleink számára. Az ügyvivő iroda igénybevétele természetesen költségekkel jár. Ennek mérlegelésénél vegyék figyelembe, hogy milyen jelentőségű a védeni kívánt márkanév, és előreláthatólag mennyit költ a vállalkozás a következő tíz évben olyan tevékenységre, amelyhez a név valamilyen formában kapcsolódik (például csomagolás, reklám, levelezés stb.). E költségek ugyanis a védjegy, a "brand" értékével és ismertségével is összefüggnek. Ha úgy ítélik meg, hogy a hatósági díj és a bejelentés honoráriuma együttesen meg sem közelítik a későbbi ráfordításokat, illetve a védjegy leendő értékét, úgy megfontolandó szakember igénybe vétele, és nem csak a kényelem miatt. Egy-egy apró hibát könnyen kihasználhat a konkurens, és messze több kár keletkezhet a megtakarításnál.
 


Szükséges-e jogi ellenjegyzés, szabadalmi ügyvivői képviselet a bejelentéshez?

Magyar állampolgárok, magyar cégek számára nem szükséges a jogi képviselet magyar védjegyoltalom esetén, de az ügyek bonyolultsága miatt ajánlott. Nem vitás, hogy betegségben orvoshoz, bűnvádi eljárás során ügyvédhez fordulunk. Védjegyünk a használat során akár igen nagy értékű is lehet, hisz minden reklámra, csomagolásra költött pénzünk növeli annak értékét, így fontos, hogy ne csússzon hiba a védelembe. Ha már spórolni akarunk, akkor is inkább érdemes kedvezményes, online, de azért jogi képviseletet nyújtó szolgáltatást igénybe venni, mint magunkra, vagy kevésbé hozzáértőre hagyatkozni.
 


Mennyibe kerül a magyar bejelentés?

Magyar védjegybejelentésnél a bejelentést követő két hónapon belül illeték jellegű iparjogvédelmi hatósági díjat kell fizetni. A fizetés elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak tekinti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (korábbi nevén: Magyar Szabadalmi Hivatal). A hivatali díj mértéke 2011-ben 74.800 Ft (ez az összeg irányadó a legfeljebb három áruosztályba történő bejelentés estén, minden további áruosztály esetén 32.000 Ft). Védjegyeknél nincs fenntartási díj, ezért általában 10 évig nincs több hatósági díjfizetési kötelezettségünk. A bejelentések munkadíja egy osztályra nettó 58.000 Ft, de amennyiben a Védjegyportál 'Online Szervíz' szolgáltatását veszik igénybe, abban az esetben az alapdíj mindössze nettó 39.000 Ft.
 


Hol bírálják el, hova nyújtandók be a bejelentések?

A magyar védjegyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (korábbi nevén: Magyar Szabadalmi Hivatal) bírálja el. Az Európai Uniós Közösségi Védjegyet a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz ("OHIM"; Alicante, Spanyolország) kell benyújtani. A magyar védjegyek nemzetközi kiterjesztését a Szellemi Tulajdon Világszervezet ("WIPO"; Genf, Svájc) lajstromozza. Más országokba, nemzeti úton bejelentendő védjegyeket az adott országok Szabadalmi és Védjegy Hivatalába kell benyújtani. Természetesen nem kell kiutazni az adott országba, a bejelentéseket Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft. intézi és képviseli vagy külföldi partnereinek továbbítja.
 


A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának eljárása (korábban "Magyar Szabadalmi Hivatal")

A védjegykérelmeket először formai szempontból bírálják el. Ezután az ún. abszolút elutasítási okok vizsgálata következik. Ilyen ok, ha a védjegynek például nincs megkülönböztető képessége vagy megtévesztő. E vizsgálat után a Hivatal az ún. relatív elutasítási okok tekintetében végez kutatást, és e kutatási jelentést megküldi a bejelentőnek vagy képviselőjének. Relatív elutasítási ok például, ha a védjegy összetéveszthetőségig hasonlít egy hasonló területre bejelentett, korábbi elsőbbségű védjegyhez. A kutatási jelentés kézhezvételét követően kb. két hónap múlva közzéteszik a bejelentést a Hivatal közlönyében. Ezután 3 hónapja van arra a korábbi védjegy jogosultjának, hogy felszólaljon a bejelentés megadása ellen. Ha nem érkezik felszólalás, vagy a felszólalás sikertelen, úgy a védjegyet lajstromozzák.
 


Mennyi idő alatt lajstromozzák a védjegyet?

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (korábbi nevén: Magyar Szabadalmi Hivatal) átlagos elbírálási ideje jelenleg 9 hónap. Az oltalmat azonban visszamenőleg, a beadás napjától adják meg. Az EU Közösségi Védjegyek elbírálási ideje körülbelül hat hónap. A visszamenőleges lajstromozás azt jelenti, hogy jogainkat csak a lajstromozás, megadás után érvényesíthetjük, de a kártérítést, elégtételt a bejelentési naptól számítva követelhetjük.
 


Külföldre is bejelenthetek-e védjegyet?

Igen, sőt a legtöbb fontosabb ország(ok) felé akár a magyar védjegyoltalom vagy védjegybejelentés is kiterjeszthető. Az Európai Unió viszonylatában akár – azt egy országnak tekintve – közösségi védjegybejelentés is tehető. A külföldi bejelentésnek különböző csatornái (eseti bejelentés, regionális bejelentés, nemzeti védjegy kiterjesztése) vannak, amelyek költségükben, kombinációjukban is eltérnek. Ezek optimalizálása csak az adott név/logo, cél, ország-lista ismeretében lehetséges, és a gyakorlott szakember feladata.
 


Mik a védjegybejelentések abszolút és relatív elutasítási okai?

Abszolút vagy feltétlen kizáró ok miatt ki van zárva a védjegyoltalomból többek között az a védjegyoltalomra bejelentett megjelölés, amely kizárólag olyan jelekből, adatokból, illetve formából áll, melyeket az áru vagy szolgáltatás fajtája, rendeltetése, minősége, mennyisége, értéke, földrajzi származása vagy egyéb jellemzője feltűntetésére használnak, illetve az áru jellegéből következik. A védjegy nem lehet megtévesztő sem (például a földrajzi származást illetően). Az a megjelölés sem lehet védjegy, amelyiket az üzleti életben, a kereskedelemben állandóan és szokásosan alkalmaznak. Végül fontos abszolút kizáró ok az is, ha a megjelölést rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra. Ezeket az okokat a hatóság hivatalból vizsgálja, és ezek alapján a védjegybejelentést elutasítja, a lajstromozott védjegyet pedig utólag törli.

Relatív vagy viszonylagos kizáró okoknak hívjuk azokat az okokat, amelyek más korábbi jogát sértik, így például korábbi elsőbbségű védjegybe ütköznek. Ezen ütközésekről a Hivatal tájékoztatást ad, de azt automatikusan nem vizsgálja. A korábbi jogok megvédése érdekében a korábbi jog jogosultjának kell aktívan fellépnie (l. védjegyfigyelés, felszólalás), és akár megegyezésnek is helye van.
 


Mi a felszólalás?

Felszólalás során a korábbi védjegy jogosultja lép fel a védjegybejelentő ellen, hogy ne adják meg annak a védjegyet. Ez a 3 hónapos felszólalási időszakban lehetséges. A védjegyjogosult csak akkor szerezhet tudomást egy későbbi védjegybejelentésről, ha figyeli vagy figyelteti a később bejelentett védjegyek közzétételét. A felszólalásnál a védjegyjog és a joggyakorlat alapos ismerete szükséges, ezért Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft. segítségével járjunk el. Az eljárás költségének jelentős része a vesztes félre terhelhető. Ha a felszólalás alapja egy korábbi védjegy, akkor a korábbi védjegyoltalom jogosultjának felhívásra igazolnia kell, hogy valóban használta a védjegyet az adott területen.
 


Mi a védjegyfigyelés?

Ahhoz, hogy meg tudjuk védeni védjegyünket egy későbbi védjegybejelentéstől, figyeltetnünk kell a védjegybejelentések közzétételét. Ez külön szolgáltatás megrendelésével történhet. Ha mégis elmulasztjuk a felszólalást a védjegybejelentés ellen, még nincs veszve minden, mert törlési eljárást indíthatunk. Ez kicsit bonyolultabb és kicsit drágább eljárás, de ugyanúgy eredményes lehet.
 


Mi a törlési eljárás?

Ha egy védjegy nem felelt meg a törvényes feltételeknek megadáskor, illetve korábbi védjeggyel ütközik, de elmulasztották a felszólalást ellene, akkor megadás után is töröltethető. Ezt külön eljárásban kell indítani, célszerűen a Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft. közreműködésével. Az eljárásnál a költségek jelentős része a vesztes félre terhelhető. Törlési ok lehet az is, ha a védjegyjogosult jogi személy jogutód nélkül megszűnik, illetve, ha a védjegyet az árujegyzékében felsorolt árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatosan, öt év türelmi idő után sem használják. Részleges használat esetén részleges törlés is kérelmezhető.
 


Mi a védjegybitorlás?

A védjegyoltalom kizárólagos jogokat ad a védjegy jogosultjának (tulajdonosának). Aki ezeket a kizárólagos jogokat megsérti, védjegybitorlást követ el.
A védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt. Közismert, jóhírnevű védjegyet fokozott, az árujegyzéken túlmutató védelem illeti.
 
 

Mik a védjegybitorlás polgári jogi szankciói?

A védjegyjogosult a bitorlóval szemben a következő igényeket támaszthatja:
a/ követelheti a védjegybitorlás megtörténtének bírósági megállapítását;
b/ követelheti a védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől;
c/ követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a bitorlással érintett áruk, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében részt vevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról;
d/ követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
e/ követelheti a védjegybitorlással elért gazdagodás visszatérítését;
f/ követelheti a kizárólag vagy elsősorban a védjegybitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a védjegybitorlással érintett termékek, illetve csomagolóanyagok lefoglalását;
g/ követelhet további kártérítést a polgári jogi felelősség szabályai szerint;
h/ követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk belföldi forgalomba kerülésének megakadályozására.

 

Vissza



Mikor használható az ® jel?

trademark logo
 A bekarikázott R-betű ® jelentése "Registered Trademark", a bejegyzett, lajstromozott védjegyet jelöli. Az ilyen jel akkor használatos, ha a hatáskörrel rendelkező védjegyhivatal (Magyarországon az SZTNH) által lajstromozott és nyilvántartott védjegy a megjelölés.

A TM jelentése "Trademark", azaz védjegy – minden olyan megjelölés, mely az oltalom megszerzése céljából be lett jelentve a Hivatalnál.

A magyar jog nem követeli meg ezen jelzések használatát, de nem is tiltja, így inkább marketing szempontból van jelentősége. Előnye, hogy lajstromozott védjegy esetén első ránézésre jelzi az oltalom fennállását, ezáltal akár egy esetleges bitorlás megelőzésében, a bitorlók elriasztásában is segíthet. Megtévesztő módon, azaz védjegyoltalom nélkül az ilyen jelzést nem ajánlott használni.

Néhány országban, például az Egyesült Államokban megkövetelik az ilyen jelzés használatát, és bizonyos jogok érvényesítését (mint kártérítés követelése vagy bitorlási per indítása) az ® jel feltüntetéséhez kötik.
 
 
 


Mi az Európai Uniós „Közösségi Védjegy”?

A közösségi védjegy (Community Trade Mark) nem egy nemzet területén, hanem az Európai Unióban ad jogi oltalmat, mintha az Európai Unió egy ország lenne. Közösségi védjegybejelentést az OHIM-nál, azaz a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnál lehet tenni (Alicante, Spanyolország) célszerűen Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Irodán keresztül.

A közösségi védjegybejelentés megadásának folyamata hasonló a Magyar Szabadalmi Hivatal eljárásához. Abszolút kizáró ok azonban az is, ha csak egyetlen tagállam nyelvén nincs a megjelölésnek megkülönböztető képessége. Relatív kizáró ok az is, ha csak egyetlen tagállamban van hasonló áruterületen összetéveszthető védjegy.
 


Elég oltalmat ad-e a cégnév vagy a domain?

A cégnév és a domain csak sajátos területükön (gazdasági társaság azonosítóként, illetve internetes azonosítóként), és csak teljes egybeesés esetén ad „oltalmat”. A védjegyoltalom a hasonló, összetéveszthető nevek ellen is véd, valamint „übereli” a cégnevet és domaint, azaz védjegy birtokában – adott esetben – töröltethető egy cégnév vagy domain. Nyilvánvaló, hogy domainből, mint egyedi, azonosítható karaktersorozatból csak egy lehet. Ezzel szemben ugyanazon karaktersorozat számos különböző grafikai ábrázolásban lehet védjegy, ahol a védjegyek megkülönböztethetőségét a megjelölések karaktersorozaton kívüli elemei (pl. logo, sajátos grafika) adhatják, illetve a védjegyek eltérő árukkal, szolgáltatásokkal kapcsolatban lettek oltalmazva. A lényeges különbségeket táblázatba foglaltuk.

 

  DOMAIN

- Civil szabályozás;
- Minden tevékenységhez;
- Csak egy darab lehet belőle;
- Csak azonosságot véd;
- A honlap tartalmától függően delegálás után is védjegybitorló lehet;
- Jogellenes használatnál visszavonható;
- Igénylőtől függ a használati idő;
- Delegálás utáni jogvita esetén Döntnök és/vagy Bíróság ítél.

VÉDJEGY


- Törvényi szabályozás (magasabb rendű);
- Csak gazdasági tevékenységhez;
- Több darab is lehet, más területen;
- Összetéveszthetőség ellen is véd, de általában csak hasonló áruk vagy szolgáltatások területén;
- 10 évig érvényes, hosszabbítható;
- Bitorlás esetén Fővárosi Bíróság, megsemmisítés esetén MSZH.

 

 

Attól, hogy a domaint regisztráltuk, a név nem lesz jogi szempontból védett. Ha gazdasági tevékenység körében használjuk, lehet belőle kereskedelmi név, de a legbiztosabb levédeni védjegyként. További információk: www.szabadalmi.hu/domain.html

 
Tájékoztatjuk, hogy a weboldal tartalmát, megjelenését és szövegét a szerzői jog védi. Bármilyen formában történő felhasználás kizárólag erre vonatkozó írásos engedéllyel lehetséges.